Vannak azok a napok

Tudod vannak azok a napok amikor bal lábbal kelsz fel és azt rögtön be is vered az ágy lábába. Amikor kiöntöd a reggeli tejedet/kávédat/teádat és lehetőleg végig is csepegteted a konyhán. Amikor egyik ruha se áll jól és a hajad mindenhogy szörnyű. Amikor az ellenőr is csúnyán néz rád és elmegy az orrod előtt a metró/busz/troli/villamos (de lehetőleg az összes). Amikor mindent leejtesz, összegyűrsz, összekoszolsz, összetörsz, mindenbe megbotlasz és mindenbe beleütöd valamidet. Tudod, vannak ezek a napok.

De tudod, vannak azok a napok is, amikor valamiért frissen ébredsz és egy kicsit korábban, pont annyival, hogy a szokottnál kényelmesebben készülj el reggel. Amikor finomat reggelizel. Amikor az újságosztó lány jó reggelt kíván és az ellenőr bácsi megköszöni, hogy megmutattad a bérleted. Amikor minden porcikáddal élvezed azt a zenét, amit hallgatsz a metrón zakatolva. Amikor kilépsz a metróból és friss levendula illat csap meg. Amikor élvezed azt az időjárást, ami van. Amikor veszel magadnak valamit út közben, ezzel is megtörve a napi rutint. Amikor a buszon gyereknevetést hallasz és elvigyorodsz te is.  Amikor időben érsz oda ahova kell vagy ha nem is, nem érdekel. Amikor valamiért minden klappol. Amikor később leejted, összegyűröd, összekoszolod és összetöröd, de a mosoly ott marad az arcodon, mert ma szép napod van.

Na, nekem pont ilyen napom volt tegnap és kívánom, hogy mindenkinek minél több hasonlója legyen!

Üdvözlettel,
Anna 
(mostantól így :) )

Egy ilyen izé ...

Hogy is hívják ezt... ilyen írás... szerű... bejegyzés! ez az! bejegyzés! Szóval..
Na de viccet félretéve, tényleg. Jóóóóó sokat kihagytam. Bocsi.
Nagyon sok minden is történt, szóval lesz mit mesélnem meg megmutatnom ha végre összekapom magam. Most kicsit újra bele kell jönnöm mert tényleg olyan mintha elfelejtettem már volna, hogy hogyan kell blogot írni.
Persze, természetesen ezt olyankor írom mikor holnap korán kell kelnem és már piszkosul aludnom kellene és olyankor kezdek bele újra a blogolásba, amikor 8-tól fél5-ig itthon se vagyok. Tipikus...
Na de ettől függetlenül valamiért úgy hiszem, hogy jó lesz ez így.
Először is szeretném egy kicsit felfrissíteni az oldalt. Aztán elkezdtem még fél évvel ezelőtt egy Plasztika-sorozatot, azt jó lenne befejezni. Aztán Viki megjelölt egy kedves "kihívásban", amit szeretnék megcsinálni. Aztán azt hiszem így fél év után jó lenne egy kis update is.
Ennyi elég is lesz egyszerre.

Szép napot mindenkinek!
Lizy